Stressz és falásrohamok: amikor az evés érzelmi megküzdéssé válik
A stressz következményeként megjelenő „falási roham” világszerte ismert jelenség, amely sajnos a népesség körében növekvő tendenciát mutat.
Míg Amerikában a nők közel 60%-a szenved a falásrohamoktól és az ezek következtében kialakult elhízástól, addig Európában mérsékeltebb arányban, de szintén jelen van ez a zavar. Hazánkban az átlagnépesség mintegy 3%-át érinti.
A falászavar kialakulása és meghatározása
Az evészavart pszichés zavarként először Albert Stunkard amerikai pszichiáter írta le 1959-ben.
A falászavar önálló kórképként 2013-ban jelent meg a pszichiátriában.
Amennyiben a kontrollálatlan falásrohamok legalább három hónapon keresztül fennállnak és heti rendszerességgel jelentkeznek, étkezési rendellenességről, jelen esetben falászavarról beszélhetünk.
A falászavar szoros összefüggésben áll az elhízással: az érintettek mintegy fele túlsúlyos vagy elhízott. Ennek következményeként az esetek jelentős részében önértékelési zavar is kialakul.
Mi jellemzi a falási rohamot?
A falási roham során az érintett személy kontrollálhatatlan vágyat érez az étel fogyasztása iránt. Ez az inger általában nem valódi éhségből fakad, hanem pszichológiai vagy érzelmi tényezők következménye.
Leggyakoribb kiváltó tényezők:
- nagyfokú stressz
- szorongás
- depresszió
Jellemzően rövid idő alatt nagy mennyiségű étel elfogyasztása történik, amit később bűntudat, szégyenérzet és rossz közérzet követ.
Jellemző tünetek
- Nagy mennyiségű étel elfogyasztása rövid idő alatt
- Kontrollvesztett evés
- Erős érzelmi háttér
- Nincs kompenzáló viselkedés (hánytatás, hashajtózás)
Lehetséges pszichológiai okok
A falászavar kialakulásában számos pszichológiai tényező játszhat szerepet. Leggyakrabban:
- alacsony önbecsülés
- önértékelési zavar
- önbizalomhiány
- megfelelési kényszer
- negatív énkép
Falásrohamok lelki traumák hatására is megjelenhetnek, különösen gyermekkori bántalmazás esetén, főként akkor, ha a trauma feldolgozatlan marad, és az érintett nem talál adaptív megoldást a megküzdésre.
A kényszeres evés gyakran negatív megküzdési stratégiaként jelenik meg:
- stresszoldásként
- szorongás csillapítására
- depresszív állapot enyhítésére
Előfordulhat továbbá:
- szeretet- és kapcsolathiány esetén
- érzelmi éhség következtében
- fokozott félelem vagy bizonytalanság mellett
Társbetegségek és testi következmények
Ha az étkezési rendellenesség tartósan fennáll, és a falási rohamok hetente több alkalommal ismétlődnek, különböző szervi problémák is kialakulhatnak.
Leggyakoribb társbetegségek:
- elhízás, kóros kövérség
- cukorbetegség
- magas vérnyomás
- mozgásszervi betegségek
A rendellenes evési szokások emésztőrendszeri panaszokhoz is vezethetnek:
- gyomorproblémák
- reflux betegség
- fokozott gyomorsav-termelés
Kezelés és megközelítés
A falásrohamok megszüntetésére nincs általános, mindenkire érvényes megoldás.
Minden esetben a kiváltó okokat kell feltárni, és ezek ismeretében kidolgozni a megfelelő stratégiát.
A kezelés általában komplex megközelítést igényel, amely figyelembe veszi:
- a pszichés háttértényezőket
- az érzelmi megküzdési mintákat
- az életmódbeli és stresszkezelési tényezőket
A falási rohamok kezelése akkor lehet igazán hatékony, ha nemcsak a tüneteket, hanem az okokat is célzottan kezeljük.