A stressz következményeként megjelenő „falási roham” világszerte
ismert a jelenség, ami sajnos a népesség körében növekvő tendenciát
mutat. Míg Amerikában a nők 60%-a szenved a falásrohamoktól és a
következtében kialakult elhízástól, addig Európában mérsékeltebb
számban ugyan, de szintén jelen van a zavar, így hazánkban az
átlagnépesség mintegy 3%-át érinti.
Az evészavart pszichés zavarként először Albert Stunkard amerikai pszichiáter írta le 1959-ben.
A falászavar 2013-ban jelent meg önálló kórképként a pszichiátriában.
Amennyiben a kontrollálatlan falásrohamok minimum három hónapon
keresztül fennállnak és legalább heti rendszerességgel jelentkeznek
beszélhetünk étkezési rendellenességről, jelen esetben falászavarról,
amely szoros összefüggésben áll az elhízással, ugyanis az érintettek
mintegy fele elhízott. Valamint ezek következményeként önértékelési
zavar is jelentkezik az esetek jelentős hányadában.
A falási rohamra jellemző, hogy az érintett személy kontrollálhatatlan
vágyat érez az étel fogyasztása iránt, mely általában nem az éhségből
fakad, hanem pszichológiai vagy érzelmi tényezők következményeként.
Ezen tényezők leggyakrabban a nagyfokú stressz, szorongás,
depresszió. Jellemzően a rövid idő alatt nagy mennyiségű étel
elfogyasztását követően bűntudat, szégyenérzet, rossz közérzetet
tapasztalható.
Jellemző:
Nagy mennyiségű étel elfogyasztása rövid idő alatt
Kontroll elvesztéses evés
Érzelmi tényező
Nincs kompenzáló viselkedés-hánytatás, hashajtózás
Lehetséges okok:
Számos pszichológiai tényező következtében kialakulhat az evészavar.
Ezek közül leggyakrabban az alacsony önbecsüléshez, önértékelési
zavarhoz kapcsolódóan jelenik meg. Szintén előfordul nagyfokú
önbizalomhiány, megfelelési kényszer, vagy negatív énkép esetén is. A
falásrohamok lelki traumák esetén is megjelenthetnek, akár gyermekkori
bántalmazás következményeként, főként abban az esetben, ha nem tudjuk
feldolgozni a traumát, nem találunk pozitív megoldást a probléma
kezelésére. Nagyfokú stressz hatás, szorongás és depresszió feloldásaként
alkalmazott negatív megküzdési stratégia is lehet a kényszeres evés, de
előfordul szeretethiány, és hozzá kapcsolódó szeretet éhség, de akár
nagyfokú félelem esetén is.
Társbetegségek kialakulása
Abban az esetben, ha az étkezési rendellenesség tartósan fennáll, és a
falási rohamok heti több alkalommal ismétlődnek, kialakulhatnak egyéb
szervi problémák, elváltozások is. A társbetegségek közül leggyakoribb az
elhízás, a kóros kövérség. A kor előrehaladtával növekszik a cukorbetegség,
magas vérnyomás és a mozgásszervi betegségek kialakulásának esélye is.
A rendellenes evési szokások gyomorproblémák kialakulásához vezethet,
valamint kialakulhat reflux betegség és túlzott gyomorsav termelődés.
Kezelés:
A falásrohamok megszüntetésére nincs általános megoldás, minden
esetben a kiváltó okot kell megkeresni és ennek megfelelően kidolgozni
a stratégiát, amely általában a probléma komplex megközelítését
igényli.
A falási rohamok kezeléséhez komplex megközelítésre lehet szükség.